(HUN. Ulpius-ház. 2009) : "mir ?l beszélünk". vol 1.0. récit (hu)

Répondre à cet article

Messages

  • 14 février 2010
    Bernard Delhomme

    Úgy is felfogható, hogy kirándulás az élet. Kaland helyett. Persze, csak átvitt értelemben és persze, hogy legtöbbünknek Hármashatár-hegynyi, vagy netán Gellérthegynyi. Valamikor nemrég az els ? tavaszi löket engem is felcsalt egy közeli domboldalra, de már az els ? kaptatónál eszembe jutott az út. Spanyolul : el camino. Szent Jakab útját ezer éve járják a zarándokok, Saint Jean Pied de Port-tól Santiago de Compostela-ig, nyolcszáz kilométert tesznek meg a Tejút alatt húzódó útvonalon.

    Felmerül a kérdés, mi hajtja, mi készteti az embert magányában, esetleg társasággal ekkora gyalogút megtételére. Akik járták, sokkal inkább lelki terhelésr ?l számolnak be fizikai fáradtság helyett. Mert az út leginkább bels ? keresés, bolyongás magunkon belül, a lét nagy kérdéseivel összhangban.

    E könyv szerz ?je is bátorságot merítve - leginkább önmagából - végigjárta a sárga kagylóval jelzett utat, hogy eljusson a világ végére - lelke mélyére -, azaz a Santiagótól még 100 kilométerre lev ? Finisterréig. A könyv megjeleníti a bels ? vívódást, a kapott felismeréseket, s mindezt egyedi nyelvezettel. Ráébreszt, hogy köt ?szavak nélkül, körmondatok kerülésével is minden kifejezhet ?. A lényeg úgyis benne van.